Hiba történt a modul működésében

2015. június 6., szombat

Az álmok valóra válnak

Mennyire mesebeli kijelentésnek tűnik, pedig igaz. Álmaink, vágyaink megvalósulnak… idővel. És ha eléggé hálásak vagyunk értük, visszapillantunk a múltra, amikor mindennél jobban vágytunk rájuk, el is hisszük. Lehet kicsit, vagy nagyot álmodni, mindegy. Minden körülöttünk azért dolgozik, hogy valósággá váljon az, amit elképzeltünk s tetszett nekünk. Néha, amikor valaki valami kiemelkedőt hajt végre, elhangzik a kulcsmondat: „Megvalósította az álmát”. S ha mi, a hír olvasói, hallgatói éppen életünknek egy kevésbé fényes szakaszában vagyunk, hajlamosak vagyunk azt szajkózni, hogy csak szerencséje volt. Mindenki a maga szerencséjének kovácsa – tartja a mondás. Ne várjuk másoktól, hogy majd ők megvalósítják az elképzeléseinket. Mindenki a saját útján jár, saját életével foglalkozik. Azok, akik ügyesebben zsonglőrködnek a tehetségükkel, másokat fognak alkalmazni arra, hogy segítsenek neki az ő álmait megvalósítani. Ezek a kis manók, mi, mindennapi emberek, sokszor észre sem vesszük, csupán parányi részei vagyunk egy jól működő szerkezetnek s ha lenne elég bátorságunk, mi magunk is alkothatnánk hasonlót, talán jobbat is. De valamiért félünk kilépni mások árnyékából. Kényelmesebb nekünk a „nagy ember” háta mögé állni, néma maradni. Senki nem születik gyávának. Ezt, mint ahogy oly sok képességet is, elsajátítjuk. Ijesztgetnek a szülők, tanítók, barátok és lassan már mindentől félnünk kell, míg be nem bizonyítjuk, hogy nekünk semmi bajunk nem esik, ha átlépjük picit a határokat. Mit szólna a mai felnőtt énünkhöz a gyermekkori énünk? Észrevenné egyáltalán az utcán, vagy elmenne mellette? Büszke lenne ránk? Kétlem! Gyermekként mertünk hatalmasat álmodni, meg akartuk hódítani a világot, bármire képesnek éreztük magunkat, semmitől nem rettentünk vissza. Aztán az évek teltével egyre lejjebb adtunk az elképzeléseinkből, igényeinkből, míg szinte semmi nem maradt, mindig jó az, ami éppen van. Miért legyünk olyanok, akiknek minden megfelel? Merjünk változtatni. Soha nem késő kilépni az árnyékból, megmutatni, mit is rejtettünk sok évig véka alá. Bátornak lenni nehéz. Rettenetesen nehéz vállalni a kockázatot, hogy elbukhatunk, valami nem sikerül. Folyamatosan rettegünk valamitől. Számlák, munkahely elvesztése, egészség megromlása, idős rokonok elvesztése. Szinte minden alkalommal összeszorul a gyomrunk, amikor szokatlan időpontban telefonál egy ismerős, vagy amikor ismeretlen számmal keresnek. Ne gondoljunk a legrosszabbra. Ezzel csak bevonzzuk a negatív dolgokat az életünkbe. Ha jó hírt várunk, azt fogunk kapni. Az első lépéseket megtenni a legnehezebb, levetkőzni a rossz szokásokat, berögződéseket. Az elején át kell gondolnunk minden lépésünket, mert másképp cselekszünk, mint régen, az árnyékban pihenve. De idővel rögzülni fognak az agyban az új szokások s pár hónap elteltével már automatikusan gondolkodunk és cselekszünk az új személyiségünknek megfelelően. Néha jót tesz, ha visszatekintünk az útra, amit eddig tettünk meg. Bárhol is tartsunk ma, biztosan találunk okot arra, hogy büszkék legyünk magunkra. Talán el is képedünk egy-egy cselekedetünkön, ma már nem mernénk megtenni azt, amit akkor. Ne fogjuk az elmúlt fiatalságra a bátorságot, mert az volt és nem meggondolatlanság. Merítsünk erőt mindenből, amire büszkék lehetünk. Hiszen minden nap megvalósítunk egy kisebb álmot, felkelünk és jelenlétünkkel jobbá tesszük az emberek közérzetét, talán sikerül egy-egy mosolyt is csalni az ismerős arcokra. Egyik lépést tesszük meg a másik után. Ha már megvan a terv, amit jó, ha időkerethez is kötünk, amit betartunk, sikerülnie kell, legyen az bármi, amit megálmodtunk. Soha ne feledjük, hogy csakis mi vagyunk felelősek a saját életünkért. Azt szokták mondani, hogy az út végén nem azt bánjuk meg, amit megtettünk, hanem amit elszalasztottunk megtenni. Így álljunk a dolgokhoz. Vizualizáljunk. Segít, ha látjuk magunkat álmaink megvalósítása közben, érezzük, amit akkor éreznénk. Nincsen pontos recept, csak egy a fontos, hallgassunk a szívünkre s addig cselekedjünk, amíg nem késő. Minden reggel új lehetőséget kapunk, használjuk ki okosan. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése