Hiba történt a modul működésében

2014. június 2., hétfő

Helló, helló, így egyszerűbb nekünk

Sokáig úgy gondoltam menőnek számít az, aki angol szavakkal tűzdeli mondanivalóját. Lássuk be, első hallásra magával ragad a kiejtés, a különleges, idegen hangzás. Hányszor mondunk „okét” „jó” vagy „rendben” helyett, „hellót” a „Szia” vagy Jó napot” helyett? Észrevétlenül ragadnak ránk szavak a televízióból, rádióból de leginkább az internetről. Halljuk, hogy mások használják és közéjük akarunk tartozni.
Igazán akkor kezdett zavarni ez a jelenség, amikor egyetemre jártam. Ott diákok és tanárok egyaránt előszeretettel keverik az anyanyelvüket (jelen esetben a románt) az angollal. Eleinte megtévesztett a dolog, hajlamos voltam azt gondolni, hogy a diáktársaim tökéletesen beszélnek angolul s ezért ejtenek el egy-egy idegen szót beszédük közben. Angol órán derült ki, hogy tévedtem. Amikor a tanárnő odaadott egy-egy szöveget, hogy fordítsuk le románról angolra, esetleg fordítva, meglepődve láttam, hogy többen is segédeszközt használnak (netes fordítóprogram). A tanárok is hajlamosak voltak félig angolul félig románul beszélni. Olyan személy esetében, aki külföldön mesterizett, érthető volt. Mások esetében viszont nem. A nyelvet kezdtem tehát okolni. Nincs elég szavuk, ezért kölcsönöznek.
Büszkén állítottam, én képes vagyok tisztán, magyarul beszélni s ránk, székelyekre, ez a tulajdonság egyáltalán nem jellemző. Tévedtem. Kifejezettem nehéz volt magyarul beszélnem. Többször át kellett gondolnom mondanivalómat, nehogy idegen szót használjak. Esetleg magamban le kellett fordítsam. Aztán örömmel töltött el a tudat, hogy bizonyos idő eltelte után sikerült kiküszöbölnöm az idegen szavakat mindennapi beszédemből. Irritált, ahogy az egyetlen magyar csoporttársam már-már mesterien zsonglőrözött a magyar, román, angol szavakkal egy mondaton belül.
Hazajöttem s ugyanezt a jelenséget tapasztaltam. Az „oké” már annyira megszokott, szinte beleivódott a nyelvbe, már fel se tűnik, amikor használjuk. Hányszor zárunk le egy-egy beszélgetést, sms-ezést ezzel a kis segítőkész szóval? Hányszor köszönünk „Hellót”? Hányszor használjuk a sopingol, sztár, blog, e-mail, top, sztreccs, boksz, import és még sorolhatnám szavakat? Mindeniknek van magyar megfelelője. Csak nekünk könnyebb ezeket használni, mert így halljuk s talán, rosszabb esetben mások így értik meg. Mennyire gazdag a magyar nyelv! Közel egymillió szót számol édes anyanyelvünk. Igaz, ebből a művelt értelmiségi sem használ többet 25-30 000-nél. Szerintem ennyi éppen elégséges a helyes beszédhez, angol vagy bármilyen más nyelv szavai használata nélkül.

Szóval gondolkodjunk, mielőtt beszélnénk, legyünk büszkék édes anyanyelvünkre és használjuk szavait, minél többet, minél változatosabban! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése