Hiba történt a modul működésében

2012. október 25., csütörtök

Felavatták a Holnaposok szoborcsoportját Nagyváradon



            Ady Endrét, Juhász Gyulát, Dutka Ákost és Emőd Tamást ábrázolja a csütörtökön a nagyváradi belvárosban felavatott Holnaposok szoborcsoport.
            Több mint százan jöttek el részt venni a rövid, de annál szebb ünnepségen. Miután a város polgármestere, Ilie Bolojan és Bíró Rozália, volt alpolgármester lehúzták
 a leplet a szoborcsoportról, Bolojan köszönetet mondott a nagyváradi önkormányzat valamint a Partiumi Alapítvány közös támogatásáért, Deák Árpád képzőművésznek, aki megalkotta ezt a szimbólumot, a nagyváradi RMDSZ-nek, valamint a volt alpolgármesternek, Bíró Rozáliának. „Kettős jelentése van ennek a nagyszerű alkotásnak, először is szimbolizálja tiszteletünket minden maradandó magyar tett iránt, valamint egy kapcsolatot jelent a két nemzet közt. Ez egy interaktív emlékmű, mivel a négy Holnapos mellett bárki helyet foglalhat az üresen hagyott ötödik széken. Két éven belül szeretnénk javításokat eszközölni ezen a területen, hogy ez az egész sokkal szebb lehessen majd” – mondta a polgármester.
            Bíró Rozália, volt alpolgármester elmondta, hosszú út vezetett az emlékmű megvalósításához. Ecsetelte, milyen nehézségek árán sikerült létrehozni ezt a maradandó szimbólumot. Köszönetet mondott Deák Árpád képzőművész úrnak, továbbá az Ady Endre társaságnak, akik minden nap tesznek érte, hogy nagyjaink emléke tovább éljen. „Arra sarkall minket ez a szoborcsoport, a Holnaposok emléke, hogy gondoskodjunk, tegyünk egy élhetőbb holnapért” – fűzte hozzá a volt alpolgármester-asszony.
            Deák Árpád, a szoborcsoport alkotója nem kívánt felszólalni, viszont örömmel fogadta a gratulációk sorát. „Holtad után is lesz egy szék számodra Váradon” – mondta az egyik gratuláló férfi, utalva az üresen hagyott székre.
            A beszédek után egy-egy fotó erejéig mindkét elöljáró, de még Deák Árpád képzőművész is helyet foglalt a Holnaposok közt üresen hagyott széken. Bárki helyet foglalhat ama széken, ha nem is csak egy fénykép erejéig, hanem átélve az alkotás szellemét, a tenni akarásét, vagy csak szeretne egy pillanatig elgondolkodni a múlt nagy személyiségeinek tettein.

2012. október 17., szerda

Kiállítás megnyitó Erdővidék Múzeumában (bővített verzió)

A Bene László és Rancz Loránd olaszteleki amatőr fényképészek természetfotóiból berendezett kiállítást Hoffmann Edit gyűjteménykezelő nyitotta meg kedd este Baróton. Erdővidék Múzeumának munkatársa A madarak éneke című részletet olvasta fel Hamvas Béla Babérligetkönyvéből.
Bene László negyedéves egyetemi hallgató a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kommunikáció és közkapcsolatok szakán. Rancz Lóránd tizedik osztályos tanuló a Baróti Szabó Dávid Iskolaközpontban.
A megnyitót követően vetített kisfilm egy kis ökörszemről szólt, amelyet a kamera egy éven át követett, szemléltetve az esztendő során előtte álló kihívásokat, megbirkózva minden évszak viszontagságával. A fiatal fényképészek részt vettek eme kisfilm forgatásán, ők vették fel az őzekről szóló összekötő részt. Elmondták, ezt a részletet február leghidegebb napjain sikerült lencsevégre kapniuk órákon át tartó várakozást követően. Meséltek munkájukról, a közönség betekintést nyerhetett a természetfotózás nehézségeibe, de egyben annak szépségéről is meggyőződhettek. A képek mellett kiállításra kerültek „álruháik”, egy-egy terepmintás és egy fehér overáll, melyeket, tavasszal, nyáron, ősszel, illetve télen viselnek a legjobb rejtőzködés céljából. Nyáron rejtőzködő csónakot építettek traktorkérőkből a tó körül élő kis álatok lencsevégre kapása céljából. Bene László elmondta, úgy haladtak el ezzel a csónakkal pár halász közvetlen közelében, hogy azok észre sem vették őket. „Nagyon lassan haladtunk és persze csendben. Megtanultunk úgy bujdosni, hogy az még a legfigyelmesebb állatoknak se tűnjön fel.  Az őzekkel ebből a szempontból nehéz dolgunk volt, mivel több befolyásoló tényezőre figyelnünk kellett. Elsősorban a szél irányát kellett tanulmányoznunk, nem fújhatott tőlünk az őzek fele, mert megérezhették az illatunkat, viszont mocorogni se nagyon szabadott, mert a legapróbb észlelt zajra elszaladnak” – mesélte az amatőr fényképész.
Ezután bemutatott néhány madaras könyvet, melyek fontosak voltak életében. Kézről-kézre adtuk legelső, még gyerekeknek szóló madárhatározóját, miközben a hozzá fűződő érdekes történetet hallgattuk. Bene Lászlót öt évesen kezdte el érdekelni a természetfotózás, főleg a ritka madarak megörökítése, amikor magyarországi vendégek jöttek hozzájuk. A kis László velük tartott a kirándulásokon, ahol a bácsik ritka madarak után kutattak. Már ekkor lenyűgözte ez a világ, folyton a madárhatározóval kezében kóborolt, s amikor a felnőttek meg akartak keresni egy-egy fajt a könyvben, azt csakis nála lehetett megtalálni. Miután hazamentek küldtek neki egy gyerekeknek szóló példányt, elindítva őt ezen az úton. Bemutatásra került egy fényképezőállvány is, melyről elmondták, be kellett festeniük terepszínre, mivel túl feltűnő volt a színe. Télen gézzel borítják. Kezünkbe foghattunk továbbá néhány látcsövet is, melyek közül az egyiket szintén a magyarországi ismerősöktől kapott ajándékba.
Rancz Lóránd beszélt nekünk a felvételek tisztaságának, minőségének fontosságáról. Elmondta, egy ritka madárról készített képet, videót sokan megnéznek, de ha nem jó a minősége, akkor csak a természetfotósok fogják egymásnak küldözgetni. Azért, hogy még sokan mások is megtekintsék a különleges pillanatokat, jó, minőségi felszerelés kell, melyekhez egyelőre szüleik biztosítják az anyagi támogatást.
            Sokan jöttek el a kiállítás megnyitójára, negyven-ötven ember volt kíváncsi az amatőr fotósok munkájára. A kiállítás megtekinthető október 25.-ig.

2012. október 12., péntek

Felavatták Mária királyné szobrát Nagyváradon





Pénteken, Október 12.-én, a város születésnapján avatták fel Mária királyné szobrát a róla elnevezett Színház előtt egy katonai-vallásos ceremónia keretén belül. Az ünnepséget megtisztelte a királyi család néhány képviselője, mint Radu és Nicolae Királyi Fenségek, Maria-Magdalena főhercegnő, Ausztria Császári és Királyi Fensége, Mária királyné unokája,  és Ilona Hercegnő leánya.
            A Váradiak nagyon nagy számban vettek részt az ünnepen. Miután Radu Herceg és Nicolae Herceg leleplezte a szobrot, vallásos ünnepély vette kezdetét, megáldották a szobrot. Ilie Bolojan helyi polgármester és Ernest Oberlander Tarnoveanu a Bukaresti Helytörténeti Múzeum igazgatója röviden emlékeztek Mária királyné tevékeny életére, aki mindig oroszlánként védte hazája érdekeit.
            Mária királynő egykori koronája megtekinthető a város színházában.

2012. szeptember 26., szerda

Nagyajta zenei múltja

Megjelent: Háromszék 2011.07.18

A fellépők – a sepsiszentgyörgyi Kriza János Unitárius Vegyes Kar, a székelyderzsi Kornis Kata Asszonykórus, a baróti Zathureczky Gyula Református Vegyes Kar és a házigazda daloskör – az unitárius templomban Fekete Levente lelkésztől kaptak lelki támogatást, majd a magyar himnusz közös eléneklését követően a temetőben Boda Samu, Ütő Lajos, Erdős Mihály, Gazdag Miklós és Molnos Lajos egykori karnagyok sírjánál hajtottak fejet.
 Tegnap tizenegy órától az unitárius templomban ökumenikus istentiszteletre került sor, a háromszáz éves kő szószék szentelését követően Zsigmond Barna Pál főkonzul, illetve Albert Álmos szenátor mondott rövid beszédet, Tamás Sándor megyeitanács-elnök pedig Háromszék megyezászlaját adta át a közösségnek. A temető bejáratánál emelt székely kapunál Péter Géza mondott méltatóbeszédet, áldást Fekete Levente unitárius, Nagy Károly Kázmér református lelkész és Keresztes Zoltán katolikus plébános szolgáltatott. Bihari Edömér polgármester megköszönte az egyházi és politikai méltóságoknak a részvételt, és egy-egy kis kopjafát, illetve kitűzőt adott ajándékba.
 A délutáni órákban gasztrodélutánra, helyi és környékbeli kézművesek részvételével kirakóvásárra került sor, a gyermekek számára foglalkozást szerveztek, az egy hétig tartó ünnepség pedig TransylMania-koncerttel és gitáresttel zárult.

Az írásos említésének nyolcszáz esztendős évfordulóját ünneplő Nagyajta szombaton a Gazdag Miklós Polgári Daloskör megalakulásának 130. évfordulója alkalmából szervezett kórustalalkozónak adott otthont.


Két évtizedes partnerség

Megjelent: 
Erdővidékben 2012.07.13
Unitárius Közlöny 2012. Augusztus


Az erdélyi és amerikai egyházközségek közötti testvéregyházközségi kapcsolat 1990-ben indult. Az amerikai Unitárius Univerzalista Egyház Központja igyekezett minden erdélyi unitárius egyházközségnek hasonló lélekszámú gyülekezetet találni. A baróti gyülekezetet 1992-ben társították a New Jersey állambeli Summittal. Az elmúlt húsz év alatt mind erkölcsi, mind anyagi hatható segítséget nyújtottak, rengeteget támogattak, gyakran látogattak Barótra különböző összetételű csoportok.
            A testvérkapcsolat huszadik évfordulója alkalmából Barótra látogatott egy kisebb csoport Jean Crichton írónő, kapcsolattartó vezetésével. A hat felnőttből és hat ifjúból álló csapat egy hetet töltött városunkban. Július elsején rendhagyó istentiszteletet tartott templomunkban Emilie Boggis ifjúsági lelkész. Beszédében a testvérkapcsolat fogalmáról beszélt, kapcsolatunk kezdetéről, mennyire fontos az ember életében egy kísérő jelenléte, aki ugyanazokkal a gondokkal küzd, vagy épp ugyanazok az örömei. Az összetartozás jelképeként a jelenlevők egy-egy karkötőt kaptak, a gyülekezetet pedig egy kehellyel lepték meg. Ezt követően kerti fogadásra került sor, ahol helyi tánc- és zenekarok, énekesek tették felejthetetlenné az együtt töltött délutánt. Közel kétszáz vendég vett részt az ünnepen.
            A következő napokban amerikai vendégeink a helyi városházát, múzeumot, árvaházat, környékbeli falvak, Kisbacon, Nagyajta, Bölön, Vargyas templomait, nevezetességeit látogatták meg.
            Az ifjúsági lelkész, a hat ifjú és néhány helyi kiskorú táborozni mentek a fülei erdőre. Az ott töltött három nap alatt sokat tanultak egymástól, mind az amerikai, mind a helyi fiatalok. Különböző csoportos játékok segítették az ismerkedést, barátkozást. Amikor megértésbeli nehézségek léptek fel, segített a zene. Megtanultuk elfogadni és szeretni egymást nyelvi, vagy bármiféle különbségek ellenére. A tábor harmadik napján kirándulásra került sor az Almási Barlanghoz, ahol a túravezető Demeter Zoltán és Szabó Imre az Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület vezetó tagjai voltak.
            Az együtt töltött hét folyamán a hangsúly a testvérkapcsolat megerősítésére, kibővítésére esett. Egyben sikerült felkelteni egymás érdeklődését a másik anyanyelve iránt. A hét során rengeteg angol szóval bővült fiataljaink szókincse, amerikai testvéreink is tanultak magyar szavakat.
            Az utolsó itt töltött napon Segesvárra látogattak vendégeink, ahol megnézték a várost, a domb tetején levő templomot, ajándékot vásároltak barátaiknak, családtagjaiknak. Este közös vacsorán búcsúzhattak el a vendégek vendéglátóiktól. A táborozó fiatalok ajándékba kaptak egy-egy huszadik évfordulós fehér pólót, amelyet aláírattak egymással és öleléssel búcsúztak.
            Szombaton délelőtt könnyekkel küszködve, szűnni nem akaró ölelésekkel búcsúztunk egymástól amielőtt a busz elhajtott velük a bukaresti repülőtér fele.







 

Baricz Gergő Erdőfülében

2012.07.21

Napsütéses szombat délután volt. A falunapok keretén belül egymást követték a helyi énekesek, amikor az egyik fiú, Fazakas Alpár, előadása közben a szervezők között felfigyeltünk a „szőke hercegre”. A többi énekestől megszokott egy órás késéssel ellentétben Ő egy órával koncertje előtt érkezett. A fennmaradó időt ismerkedéssel, barátkozással, fotózkodással töltötte. Nagyon közvetlen és kedves volt mindenkihez. Én, két másik barátnőmmel szintén beálltam egy közös fotóért a kígyózó sorba. Amikor menedzsere intett, hogy mehetünk, nagy meglepetésben volt részünk. Gergő megismerte a barátnőmet, évfolyamtársak voltak az egyetemen. Két puszi után nekünk is elkészült a közös kép. Hamarosan színpadra lépett. Csak néhány dalt énekelt, de még így is sikerült felpezsdítenie a hangulatot, mely „A little less conversation” és a „Hajolj bele a hajamba” című daloknál a tetőfokára hágott. A dalok között elmondta, még soha nem járt Erdővidéken, de gyönyörűnek tartja és bármikor visszatérne ide. Előadása végén még visszatért két dallal. Az „Are you gonna be my girl” dala után tini lányok százai üvöltözték a megerősítő választ Gergő játékos kérdésére. Elmondta, rengeteg csodálatos lánnyal találkozott, sok hajjal, így nem hagyhatta ki ezt a kérdést feltenni. Végül egy csokor virággal és emléklappal búcsúztatták a szervezők. Ezután a szőke herceg átöltözött, majd együtt bulizott a helyi fiatalokkal, természetesen a közös fotók készítési itt sem maradhatott el.





József Attila irodalmi est

Megjelent: Erdővidékben 2012.04.20

Szombat délután a Magyar Költészet világnapja alkalmából irodalomkedvelők egy csoportja József Attila magyar költőre emlékezett a város Gyulai Líviusz könyvtárában. Szőcs Katalin-Ildikó magyar nyelv és irodalom szakos tanárnő ismertette a költő életének fontosabb mozzanatait, miközben elszavalt néhányat legjelentősebb költeményei közül. A Mama című vers megzenésített változatát Lázár Ábel adta elő. A megemlékezés zárásaként a jelenlevők együtt olvasták fel József Attila Tél című művét.






Kiállítás megnyitó Erdővidék Múzeumában

Megejelnt:
Háromszék 2012.09.27
Erdővidék 2012.09.28

A Bene László és Rancz Loránd olaszteleki amatőr fényképész természetfotóiból berendezett kiállítást Hoffmann Edit gyűjteménykezelő nyitotta meg kedd este Baróton. Erdővidék Múzeumának munkatársa A madarak éneke című részletet olvasta fel Hamvas Béla Babérligetkönyvéből.
A megnyitót követően vetített kisfilm egy kis ökörszemről szól, amelyet a kamera egy éven át követett, szemléltetve az esztendő során előtte álló kihívásokat, megbirkózva minden évszak viszontagságával. A vetítést beszélgetés követte természetről, a természetben rejlő csodák megörökítéséről, megőrzéséről, filmezésről. Az amatőr fényképészek elmesélték, mikor, hogyan kezdtek madarakat és egyéb kis termetű vadállatokat fényképezni, filmezni, válaszoltak a közönség kérdéseire.